A gondnoksági feladatokat bármely cselekvőképes és nagykorú személy elvállalhatja. A gondnokolt által még cselekvőképes állapotában, közokiratban kijelölt személy vagy a gondnokság alá kinevezett személy is lehet. Az eljárást kezdeményezheti a házastárs, az egyenes ágbeli rokon vagy testvér. Ha a házastársunk vagy a közvetlen rokonaink veszélyeztetnék a gondnokolt érdekeit, akkor a gyámhatóság olyan személyt választ, aki a gondoksági feladatok ellátására alkalmas. Előnyben részesülnek ekkor a közeli hozzátartozóink. Ha közeli személyt nem tud kirendelni a gyámhatóság, akkor egy úgynevezett hivatásos gondnokot rendel ki. A hivatásos gondnok egy olyan személy, aki büntetlen előéletű és megfelel a gondnok személyére vonatkozó előírásoknak. Többes gondnok is kirendelhető, ha a gondnoki tisztséget több közeli hozzátartozó is elvállalja, vagy a gondnokolt ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel. A gyámhatóság a gondnok mellé helyettes gondnokot is kirendelhet. Ő dönthet a gondnokoltat érintő ügyekről a gondnok távollétében.

A gondnokolt cselekvőképessége

Az eljárás során, a cselekvőképesség vizsgálatán van a legnagyobb hangsúly. Megkülönbözetünk korlátozó- és kizáró gondnokságot. A bíróság azt a személyt helyezi korlátozó gondnokság alá, akinek a pszichés állapota, a szellemi fogyatkozása vagy a szenvedélybetegsége miatt az ügyei irányításához szükséges belátási képessége időszakonként csökken. A bíróság azt a személyt helyezi kizáró gondnokság alá, akinek az elmebeli állapota vagy a szellemi fogyatkozása miatt az ügyei intézéséhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

A gondnok tevékenysége

A kijelölt gondnok a bíróság által csak a meghatározott ügycsoportokban láthatja el a gondnokolt érdekét, képviseletét. A gondnok tevékenységi köréhez tartozik az ingatlankezelés, a készpénz és az értéktárgy kezelése, és akár a gondnokolt vagyonkezelése és a gondozása is.

A gondnok köteles a gondnokolt éves vagyon és anyagi kezeléséről kimutatást készíteni, amelyet be kell mutatnia a gyámhatóságnak. Néhány bevételt és kiadást külön kell csatolnia és számlákkal együtt igazolnia. A gondnok eseti- és végszámadásra is köteles. Az eseti számadást a gyámhatóság vagy a gondnokolt kérésére kötelezheti a gondnokot. A kijelölt gondnok tisztségének megszűnését követő tizenöt napon belül köteles végszámadást készítenie az általa kezelt vagyonról.

Gondokoltra vonatkozó jogok és jogosultságok

Választójoggal azok a személyek nem rendelkezhetnek, akiket a bíróság a képességük korlátozottsága miatt kizárja a választási lehetőségből. A gondnoksági eljárás során a bíróságnak rendelkeznie kell a gondokolt választási kérdéséről is. Az új 2012-től érvényes Alaptörvény kimondja, hogy azok a gondnokolt személyek, akik az új Alaptörvény hatálybalépése előtt gondokság alatt álltak, ők nem rendelkeznek választójoggal a gondnokság megszüntetéséig.

Végrendelkezésre való jogosultsága csak a teljesen cselekvőképes személynek van. A gondnokság alatt álló cselekvőképtelen személy végrendelete érvénytelen.

Ha a gondnokolt személy öröklési érdekei veszélyeztetve vannak, akkor a gyámhivatal az öröklési eljárás folyamatát kezdeményezheti.

Ha a házasság megkötésénél a cselekvőképtelen állapotban lévő gondnokoltnak a megkötött házassága érvénytelen.

A gondnok a gondnokolt személyes ügyeit intézi és rendszerezi. Ez egyfajta támogatást jelent azoknak a személyeknek, akik a cselekedeteiket nem tudják a saját kezükben tartani. Ez nagy segítséget jelent azoknak a szeretteink számára, akiknek a saját, napi ügyintézéseik problémákat okoznak. Akkor szeretjük igazán, ha belátjuk, hogy segítségre szorulnak.